Családfakutatók figyelmébe... A Székesfehérvári Egyházmegye Levéltárának tájékoztatása

Anyakönyvekről

Az egyházi anyakönyvezés a 17. század végén indult meg, és a 18. században vált általánossá püspökségünk területén. Az eredeti anyakönyvek

- Többnyire a plébániákon vannak; de nyomatékosan kérjük a családtörténeti kutatókat, hogy ne sokszorosan leterhelt plébánosainkat zaklassák kutatási óhajukkal. Az anyakönyvi adatokhoz való hozzáférés alternatív lehetőségeiről alább részletesen olvashatnak.
- Az alább felsorolt plébániák régi anyakönyvei letétként a püspöki levéltárban találhatóak: Aba, Alap, Alsószentiván, Cece, Bicske, Felcsút, Iszkaszentgyörgy, Káloz, Lovasberény, Martonvásár, Pátka, Ráckeresztúr, Sárbogárd, Sárkeresztúr, Sárpentele, Sárszentmiklós, Sóskút, Tárnok, Vajta, Vértesacsa. - Ezek levéltárunkban kutathatóak.

Az anyakönyvi kutatás plébániákat nem terhelő, alternatív lehetőségei:

1. Az 1895 előtti eredeti plébániai anyakönyvekről 1960 táján készültek mikrofilmmásolatok.

- Ezek Budapesten, a Magyar Nemzeti Levéltár óbudai részlegében kutathatóak.
- Digitalizált másolataik a legtöbb megyei levéltárban és Budapest Főváros Levéltárában is elérhetőek.
- A mikrofilmek alapján készült adatbázis a familysearch.org oldalon érhető el. (Ezt nem közép-európai szakemberek készítették, így rendkívül sok kiolvasási hibát tartalmaznak!). Újabban ehhez az oldalak képét is csatolják.

2. További kutatási lehetőség az anyakönyvi másodpéldányok vizsgálata. A székesfehérvári egyházmegyében 1816-ban rendelte el Vurum József püspök, hogy a plébániai anyakönyvek tárgyévi bejegyzéseiről minden év végén másodlatokat készítsenek. E másodpéldányok közül

- az 1816-1827 közötti anyagokat mi őrizzük. (Az 1816-1822 közti állomány csaknem teljes, míg az 1823-1827 közötti csak töredékesen maradt fenn);
- az 1828-1895. szeptember 30. közti időszakra vonatkozókat a területileg illetékes megyei, ill. városi levéltárak őrzik;
- az 1895. október 1-je után keletkezetteket a püspöki levéltár őrzi.

3. Az 1895. október 1-je után már polgári anyakönyvezés is zajlott. Ennek forrásai az anyakönyvi hivatalokban és/vagy a megyei/városi levéltárakban érhetőek el.

4. Az 1944-ből és 1945-ből származó halotti anyakönyvi másodpéldányaink regisztráció után digitálisan is kutathatók. Ennek részleteiről a www.matricula.hu oldalon tájékozódhat.

Lélekösszeírások

Levéltárunk birtokában vannak a püspökség felállítása előtt a veszprémi püspökség rendelete szerint a helyi plébánosok által készíttetett lélekösszeírások (conscriptio animarum). Ezek az összeírások javarészt az egyházmegye állapotáról készített, Rómába küldött püspöki jelentések előmunkálataiként születtek. Így többségük 1745., 1757., 1769. illetve 1771. évből mutat egy-egy pillanatfelvételt a községek lakosságáról. 
Ez a forrástípus az esetek döntő többségében 1771-ig alkalmazható családfakutatásra, utána fokozatosan statisztikává silányul. (Előbb még a megelőző év halottait megnevezi, majd pusztán a számadatokra korlátozódik tartalma.)
Az anyag rossz fizikai állapota miatt az eredeti állomány kézbevétellel csak rendkívüli esetben kutatható. A lélekösszeírások jelentős részét azonban digitalizáltuk, s e honlapon keresztül ingyenesen fokozatosan hozzáférhetővé tettük. Feldolgozásra került 1771-ig valamennyi összeírás, 1772-1777 közül pedig azok, amelyek névanyagot is tartalmaznak.
A keresőfelületen 17?? jellel láttuk el annak a két iratcsomónak aktáit, amelyek 1777-ben Veszprémből „bizonytalan időben keletkezett” összeírásként érkeztek Székesfehérvárra.
(Minden családtörténeti kutatáshoz elengedhetetlen fontosságú, hogy a színhelynek számító település pontos egyházjogi helyzetét – plébánia-e avagy filiális egyházközség, ha utóbbi, mikor mihez tartozik, stb. – ismerje a kutató. Erről honlapunk plébániákat bemutató oldalain tájékozódhat. A filiákra vonatkozó források – az esetek döntő többségében – a plébánia anyagában érhetőek el.)

Ide kattintva további elérhetőséget, információt talál a Székesfehérvári Egyházmegye Levéltárához.

Kérjük, töltse ki az alábbi adatokat!